Hadd, kiáltsak!

Felhúzták a rolót, szabadok lettek az utak
Most egy új világ szelei fújnak.
Újak lettek a plakátok, eltűntek a barikádok
Új szeleknek hatalma, „Vörös Király” akasztva.

Meggyalázták életed, megszabták hová lépj
Tarka réten milyen virágot, akarsz, hát olyat tépj.
Szétszakít belül a fájdalom, apám terhe a vállamon
Kitépték kezéből a kenyeret, ha szólt, csak legyintettek.

Száműzött gondolatok, bilincselt álmok
Felszállhatnak, szabadok lettek a távok.
Fáj, hogy fekete bárány lett az ’56-os nemzedék
Belénk sulykolták, nem kérdezték.

Ref.:
Mert lehet, hogy elkapnak, felkötnek,
Ha megfognak, leköpnek
De csak egyszer, csak egyszer
Hadd, kiáltsak!